A kerti tó kialakítása nemcsak látványnak kellemes, hanem a kert élővilágát is gazdagítja. OK! Kicsit több szúnyogcsípés, kiegészítve a pitymallati és szürkületi brekegőkórussal. Ennyit el kell viselni. Minden esetre a tó ne az ablak alatt legyen!
A kerti tó ugyanis vonzza a rovarokat, lepkéket, de a madarakat is, amelyek részt vesznek a kártevők elleni védekezésben. A kerti tó önálló ökoszisztémát (életközösség rendszere) alakít ki. Egyensúlyának fenntartására oda kell figyelni. A kerti tó betelepítésekor vegyük figyelembe, hogy minimum 20% vízfelület mindig maradjon szabadon.
A növények kiválasztásánál használjuk fel a hazai és a szűkebb környezet táj azonos növényeit, és ültessünk be olyan növényeket is, amelyek nem csak díszítenek, hanem gyakorlati szerepet is betöltenek a tó ökológiai egyensúlyának fenntartásában. (Szűrés, oxigén termelés, káros anyagok megkötése, levegőztetés stb.)
A mélyvízi növények a tó alján gyökeresednek, de levelei a felszínen úsznak. Ide tartoznak a kedvelt tündérrózsák (Nymphea sp.). Leveleik árnyékolják a tó felszínét, így az algák nehezen szaporodnak. A tündérrózsákat feltétlenül kordában kell tartani. A növények túlzott elszaporodásának kivédésére feneketlen vödörbe, cserépbe, abroncsba ültessünk. A kereskedelemben kapható ültetőkosár természetesen szintén megfelel a célnak. Az ültetési mélységük minimum 40 cm. Ha a növény a kereteit kinövi, akkor szét kell osztani, illetve ritkítani kell.
Az úszó növényeket tavasszal telepítjük, egyszerűen a vízre tesszük. Négyzetméterenként egy növény elegendő. Kedvelt például a trópusi eredetű vízijátszint (Eichhornia crassipes), amelynek levendula színű mutatós virágai nyáron nyílnak. Télen akváriumban átteleltethető. A vízisaláta (Pistia stratiotes) szintén a víz színén úszó, kedvelt trópusi vízinövény.
Víz alatt élő, úszó növény például a süllőhínár (Myriophillum spicatum), amely oxigén termelésével járul a tó élővilágának fenntartásához, és a tóba telepített halaknak is hasznosak.
A tószegély készítés legegyszerűbb módja, ha a fóliaborításra gyöngykavicsot hordunk. A beton tószegély nem természet közeli látvány, ezért ajánlott a betonszegélyt kővel fedni. A természetes hatást fokozza a mohabevonat. A partmagasságának változása szintén a természetesség felé hat. A kanyargó, hullámzó partvezetés az előnyös.
Jó, ha a fás eredeti növényzet adja a hátteret. Például a Margit szigetre jellemző volt a mocsári tölgyes és a füzesek. Ide a nyáras, füzes, cserjés hattér való. Az ültetett örökzöldek közül a legrosszabb választás a Margitszigeten szintén a tópartra ültetett tiszafa, mert nem való vizes környezetbe. Az alacsony növésű törpe ezüstfenyő (Picea Pungens) már jobban megfelelő, érdekes színhatást ad, a szín és forma kontraszt miatt a borókával (Juniperus communis) jól társítható. A sziklás part akkor mutatós, ha a növények buján kitöltik a kopár részeket. Nem baj, ha a természetből betelepült, nem ültetett növényeket is megtűrjük.
A szabálytalan vonalú parti beültetés fokozza a természetesség illúzióját. A tó partján mutatós az apácaliliom (Hosta plantaginea), a gyékény (Carex sp.). Kedvelt vízparti évelő a vízimenta (Mentha aquatica), amely Eurázsia mérsékelt területein honos illatos, rizómás vízparti évelő. Sötétzöld levelei erős illatúak. Apró bíborpiros, lilás virágai nyáron nyílnak. De vízpartra ajánlott a borsosmenta (Mentha piperita) is, amely a vízi menta és a zöld menta kereszteződéséből létrejött hibrid növény. Házi gyógy- és fűszernövénynek is hasznosíthatjuk a mentaleveleket (levéldrog). Egyenként szedjük le, így nagyobb drog és illóolaj mennyiséget nyerhetünk. A leveleket szellős, száraz, árnyékos helyen szárítjuk. Ugyanígy a júniusban virágzó sásliliom (Hemerocallis) is megteszi, amelynek virágait akár vázába is tehetjük, bár a virágok csal egy napig nyílnak.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás